A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy idült megbetegedés, melynek terápiás kimeneteleit nagyban megszabja a hosszú távú adherencia. Kutatások bizonyítják, hogy a COPD fenntartó kezelés során a magasabb szintű adherencia a kórházi felvételek számának, illetve az ellátási költségeknek a csökkenésével társul. Gyengébb adherencia esetén ugyanakkor a tünetek súlyosbodására, a kórházi felvételek számának növekedésére, a mortalitás és az ellátási költségek emelkedésére kell számítani.

Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a járvány első évének tapasz­talataiból, elsősorban a járvány első hullámában leginkább sújtott orszá­gokban (Kína egyes tartományai, Olaszország, Spanyolország, USA, Nagy- Britannia) lezajlott kutatások eredményei, egyéb friss kutatási eredmények, valamint egyes könnyen elérhető statisztikák alapján.

A gyomor-bél rendszert érintő egyes daganatos megbetegedések prog­nózisa nagyon rossz. Szűréssel elsősorban a béldaganatok kialakulását lehet hatásosan megelőzni, így ezek a szűrővizsgálatok kiemelten fon­tosak. 

A humán szexualitás komplex folyamat, amelyre egyaránt hatással lehet­nek szomatikus, pszichés, párkapcsolati és kulturális tényezők. Ennek az áttekintő tanulmánynak a célja a szexuális zavarok kialakulásában szerepet játszó nem szomatikus faktorok bemutatása, a diagnosztika folyamatá­nak ismertetése, továbbá a valamennyi orvos által használható kezelési módszerek és a speciális pszichoterápiás kezelési lehetőségek áttekintése.

Az egészséges étrend és az aktív életmód megelőzheti, késleltetheti a cu­korbetegség megjelenését, segítheti a kialakult betegség gondozását. A jelenlegi irányelvek hosszú távon a testsúly 5−7%-os csökkentése mel­lett legalább heti 150 percnyi, legalább közepes intenzitású testmozgást javasolnak a prediabéteszesek és diabéteszesek többségének. 

A vizsgálat szerint az amerikai apák érzelemgazdagabban kommunikálnak kislányaikkal, míg fiaikkal elsősorban sikerorientált a szóbeli érintkezés. 

A szerző a hazai egészségügyi alapellátás 1992. július 1-jén bevezetett reformja utáni negyed évszázad eredményeit ismerteti a tudásmegosz­tás szempontjából. Egyértelműen bizonyítható, hogy a praxisok önállóvá válásával az egészségügyi alapellátás megítélése kedvezővé vált, a csa­ládorvosok tekintélye megnőtt. Ennek megerősítésére szolgált a 25 évvel ezelőtt indult, győri kezdeményezésű Alapellátási Szabadegyetem, mely folyamatosan és rendszeresen megtartott akkreditált szakmai továbbkép­zései révén a tudásmegosztás országos modelljévé vált.

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya a közel­múltban társadalmi vitát kezdeményezett az orvoslás és az egészségügy alapvető kérdéseiről. Jelen tanulmány – a szerző előadásából kiindulva – az orvoslás céljait, e célok önkéntes és szabad követésének jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit, fenntarthatóságát vizsgálja.

A nők igen különböző elvárásokkal viseltetnek a menstruáció gyakorisága iránt, melyet kulturális és vallási tényezők is befolyásolnak. Több oka is lehet annak, ha egy nő a havonkénti menstruációt részesíti előnyben, ezek: (1) személyes szempontok, például félelem attól, hogy ritkább menstruáció mellett esetleg későn derül fény egy nem kívánt terhességre, de ide sorolható az a vélekedés is, hogy a hormontartalmú készítmények a későbbi életszakaszokban meddőséget okozhatnak; (2) társadalmi elvárások, például a „természetes és belülről fakadó nőiesség” elvárása; vagy (3) olyan mítoszok, mint például hogy a menstruáció során „rossz vér” távozik a szervezetből. 

Lapunk több rovata is rendszeresen mutat be klinikai gyógyszervizsgá­latokat kisebb-nagyobb részletességgel. Szerzőink mindig ismertnek te­kintik e vizsgálatok alapfogalmait, ezért felkértük Borvendég professzort a definíciók felfrissítésére, a magyarázatok elmélyítésére. Az eredmények statisztikai értékelésének fogalmait másik alkalommal tekintjük át.